b ...:::craftológia:::...: DIY
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: DIY. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: DIY. Összes bejegyzés megjelenítése

8/20/2012

DIY - néhány új karkötő

Helyszín: Kisújfalu, Szlovákia
Kicsit sok program lett végül a nyárra, de azért készítettem pár karkötőt, néhányat el is ajándékoztam, de ezt a négyet elég gyakran hordom, akár együtt is (mivel marhára nem érdekel a divat, és gond nélkül keverem az anyagokat a csuklómon).


Ez egyszerű laposcsomózással készült (a fókusz mondjuk nagyon rossz, de azért látszanak a laposcsomók - tűző napon, félig árnyékban nehéz fotózni, de már ezt is tudom, én hülye...). Találtam egy régi övet, ami még a ballagós szoknyámhoz járt, és tele volt csicsás gyöngyökkel, amikről már lekopott a szín, így szétszedtem az övet, és lett ilyen krémszínű/koszosfehér fonalam.



Volt ugyebár ebben az évben is pincefesztivál, és vettem 4-4 szál barna és fekete bőrt. Ezek felhasználásával térfonás (scoubidou) technikával (gyémánt) szerettem volna duplán áttekerhető karkötőt, de nem volt elég hosszú a bőrszál, így lánccal hosszabbítottam meg (amibe fűztem fekete cérnát, hogy ne legyen annyira feltűnő). Ez volt segítségemre a fonásban. 


Vettem a Tescoban egy igazán pofás felsőt, amiben persze voltak ilyen szalagok belül - valahogy nem tudom megérteni, miért is kell ilyen felakaszthatóra gyártani a dolgokat, teljesen fölösleges, másrészt meg állandóan kilóg a felső alól, így hát kivágtam, és csak egyszerűen átfűztem egy láncon. Így legalább van passzoló kiegészítőm az új felsőmhöz is. Innen jött az ötlet, bár sajnos nem volt elég hosszú a szalag, hogy felcsatolás után még masnit is tudjak rá kötni.


Ez már látható volt korábban itt, de nem igazán tetszett, szóval szétszedtem és átcsináltam különböző fonási és csomózós technikákkal, a mágneskapocs maradt.

5/24/2012

Csináld magad (DIY): biztostű és gyöngyök

Na, ez nagy fa volt a fejszémnek, de első próbálkozásra nem is sikerült olyan rosszra. Ezt is terveztem már elkészíteni de muszáj volt összeraknom azt a 42 oldalas (csak 10-es betűmérettel) tananyagot, ami a szóbelire kell (hurrá, csak egy kicsivel több, mint az államvizsga anyaga!). Erről is rengeteg információt lehet találni a neten, a mai világban bárki nekieshet egy ilyen projektnek, csak be kell szerezni az alapanyagokat.

Tehát ami egy ilyen karkötőhöz kell:


- biztostűk (nem számoltam, nekem mennyi kellett, de jó, ha sok van belőlük, és a méretük is ugyanolyan legyen)
- (kása)gyöngyök: igazából lényegtelen, milyenek a gyöngyök, a lényeg az, hogy fel lehessen fűzni őket a biztostűre. Lehet színkombinálni is, szóval sok a lehetőség.
- egy mini tál (bármi, amiből kényelmesen ki lehet halászni a gyöngyöket, hogy ne szóródjanak szét - én egy mécsestartót találtam hirtelen, de nem ez a legjobb megoldás)
- gumis damil: fontos, hogy olyan méretűt válasszunk, ami könnyen átfér a biztostű mindkét felén a lyukakon; két egyforma hosszúságú kell majd: ajánlatos a csuklóméretnél jóval hosszabbat vágni (pl. kétszer át lehet tekerni a csuklón)
- olló: hogy el tudjuk vágni a gumis damilt (mi másért?)
- ragasztó (én pillanatragasztót használtam)
- újságpapír: (például a napilap autó-motor szekciója) mint munkaasztal, hogy ne ragasztózzunk össze semmit

És akkor lehet kezdeni a bulit: fűzögetni a gyöngyöket a biztostűkre, majd rögzíteni ragasztóval a tű hegyét. Ez extrémfontos, mivel nem lenne kellemes, ha egy vagy két biztostű szétnyílna a csuklón...


Először próbáltam a tűk végeit beragasztózni, és úgy visszazárni, de nem ért semmit, így külön nyomtam ragasztót a visszazárt tűbe, mivel a pillanatragasztó hegye pont belefért.


Előre nem lehet kiszámolni, mennyi gyöngyös biztostű kell majd, ezért én felváltva fűztem a gyöngyöket a tűkre, majd a tűket a damilra. A két damilt úgy rögzítettem, hogy rájuk tettem a tálkát - valami viszonylag nehéz kell a rögzítéshez. Fűztem egy gyöngymentes tűt (amit fordítva fűztem föl, mint a gyöngyösöket), majd egy gyöngyöset, megint gyöngymenteset stb. (lásd a következő képen).


Ha elég hosszúra sikerált, akkor jön a könnyebbik része: négy damilvég van, két csomót kell csinálni - egyáltalán nem bonyolult. Én a csomóra is teszek ragasztót, mivel a damil nagyon könnyen kicsomózódik meg csúszós is: miután tettem a ragasztóból, kötök mégegy csomót, és hagyom száradni, de mivel pillanatragasztót használtam, így nem kell egy egész éjszakán át hagyni száradni. És hát ilyen lett:


Ennyi tellett tőlem, mivel sötétkékes-feketés-metálos gyöngyöket vettem, azok jobban mutatnának fekete biztostűkön, de olyan színben nem igazán találtam biztostűt (meg ebből a klasszikus méretűből rengeteg van itthon egyébként is).
Még unokaöcsémnek kellene gyártanom egy egyszerű kék-piros csomózott karkötőt szombatra, mire megjönnek, mert hát megígértem.

Bőr és fa gyöngyök (félig-meddig DIY)

Helyszín: Kisújfalu, Szlovákia
Így, a tételkidolgozás után úgy döntöttem, hogy kell valami feszültséglevezető, és nekiálltam karkötőket gyártani, mert az olyan jó. Itt már említettem, hogy mifélét terveztem, hát így sikerült, végülis csak dupla lett...



Neten találtam leírást (egy angol nyelvű könyvet, mivel a videók túl bonyolultnak tűntek, és nem is igazán láttam mindent tisztán, és a szöveget is megértem ilyen saját készítésű dolgoknál, meg volt pár ábra is a könyvben), azzal segítettem ki magam. Eleve úgy kezdtem el, hogy egy hurokkal induljon a karkötő, hogy a végét ezzel a valószínűleg farmernadrághoz járó pótgombbal le tudjam zárni, és így könnyen fel-levehető a karkötő. Nem is olyan nehéz ezt megcsinálni, ha így utólag belegondolok, de kisebb gyöngyökkel talán nem lett volna ilyen macerás (meg ha elég hosszú fűzőfonalat vágok, és ha lett volna elég világosabb színű zöld gyöngyöm). A következő próbálkozásnál mindenképpen megpróbálok négyszer áttekerhető verziót csinálni, de ahhoz mindenképp kisebb gyöngyök kellenek. 

(Eme címmel lehet a Google segítségével csodákat meg szépeket találni, nem csak pont ilyeneket, mint amit én is legyártottam.)

5/14/2012

Megint karkötők

Ma voltam a hobbiboltban, és beszereztem egy-két dolgot, gyöngyöket a biztostűs karkötőhöz, meg bőrszálat, meg viaszolt zsinórt, néhány kapcsot, stb. Hát, nem olcsó mulatság ez, hogy az ember magának gyártja a karkötőket, de ha utánaszámolnék, olcsóbb, mint készen megvenni vagy netről megrendelni. Már a csomózott karkötőket úgyis untam, és ki szerettem volna próbálni valami újdonságot is (meg a barnás karkötő egyébként is megy az ünneplős papucsomhoz). Mondjuk fűztem már gyöngyöt, ez nem volt újdonság, csak ezeket a mütymür gyöngyöket sose szerettem, mert hát remegő kézzel baromi nehéz fűzögetni, a gumisdamil meg túl vastag lett volna duplán, tűbe fűzve. Szóval ma ezzel szórakoztam délután, de legalább nem unatkoztam. Szerdán vizsga, annyira nem kell nagy mennyiséget megtanulnom, szóval most ez se idegesített.

Ez egy egyszerű karkötő, jó hosszúra csináltam, hogy sokszor körbe lehessen tekerni. Gyakorlatilag még hajguminak is elmehetne. A gyöngyöket meg random módon fűztem (ilyen keverék csomag volt).

Ebben is van néhány gyöngy, és ez is random fonással, csomózással, tekeréssel, csavarással stb. készült, szintén hosszúra, igazából fekete, de hát este a vaku sokat ront a színeken. Nem erre vagyok a legbüszkébb, de majd elhordogatom. Mágneskapcsot használtam hozzá, az egyik legjobb lezárási módszer, teljesen új volt számomra.


5/12/2012

Csináld magad körömlakk / DIY nail polish

Nem lettem bjútiblogger, de annyira feldobott ez a csináld magad dolog, hogy hát mégis írok erről laikus szemszögből. 
Szóval van ez a frankenpolish jelenség, nyilván már évek óta, ami lényegében annyit jelent, hogy körömlakkok keverésével (olyan, mint a temperával történő színkeverés, csak macerásabb - legalábbis nekem az volt mindenféle hiperszuper eszköz nélkül) új árnyalatokat készítünk, amiket valószínűleg nem lehet kapni, mert hát az arányokat egyénileg döntjük el.



So I've decided to create my own nail polish in a mint colour which I could not find in stores here. There is this frankenpolish phenomenon in beauty blogger circles, there is a quite helpful website about this thing, hows and whats, tips etc. I had no special tools for this DIY project, but I definitely wanted to try this polish-mixing. 

Írtam, hogy meg szeretném lepni magam egy menta színű lakkal (merthogy kitanultam meg kiírtam a belem ebben a félévben, és 450 forintos lakk az ösztöndíjamból simán belefér a büdzsébe), de aztán nézegettem róluk mintákat, és valahogy a kettő közül egyik se olyan, amire úgy azt mondtam volna, hogy "na ez kell!" Aztán rábukkantam, hogy nemcsak a magyar leányok, hanem millió külföldi blogger is már úgy keveri a saját lakkjait. És hát gondoltam egy nagyot, hogy ha ennyi embernek megy, nekem miért ne menne? 
És hát sikerült, bár elég lassan mosódik össze a két szín, de erre már azt mondtam, hogy "na hát pont ez kell!" Amit viszont kapásból leszögeztem magamnak, hogy ilyet legközelebb csak nyáron csinálok kinn a teraszon, mert a mini fürdőszobában kábulatba ejtő szag terjeng.

Lényeg a lényeg: a spórolás. Már így is rengeteg lakkom van, amit nem használok (mint például a fehér meg a zöld, amiket a színkeveréshez használtam, a fehér meg is szűnt létezni, mert a maradékához öntöttem zöldet, szóval kétféle új lakkom is lett), és nem is használnék el a büdös életben sose, így ez a frankenpolishing kapóra jött. Így legalább nem vettem meg fölöslegesen egy olyan lakkot, ami bár tetszik, de mégse ilyen lovat akarok, hanem megcsináltam saját kezűleg (saját kezűen?), és megszabadultam a fehértől, amit kb. kétszer használtam, mióta megvettem. 

First, I started searching for cheap polishes (essence brand) in mint colour but the two I have found were only close to the shade I imagined, and I was not willing to spend money on any of them, even though they are really cheap, and totally work for me (most of the time these essence polishes last almost for five days on my nails). So I made my own mint polish, but the next time I'll do this frankenpolish thing will be in the summer at home, where I can sit on the terrace and won't suffocate from the smells. Well, my main inspiration came from the idea that I must save money, since I already have tons of polishes that I rarely or never use. This was the case with my white polish, I used it once I think, and another time, when my friend made me a french manicure and she used it as a tip painter. So this became the base of my new polish.

Ezt a fehér lakkot használtam (68 perfectly true árnyalat), ami sajnos már nem kapható, mert a teljes multi dimension részleget offolta az essence. Unfortunatelly, this polish is no longer available, it is no 68 perfectly true. (forrás/source)
And this was the green one (which is also unavailable now) that I used to create the mint shade:

Ez az 10 in the jungle árnyalat, szintén nem kapható már. It is no 10 in the jungle. (forrás/source)

A folyamat egyszerű volt:
1) Kiselejteztem egy beszáradt lakkot: volt egy üres körömlakklemosós üvegem, abba fejjel lefelé beletettem a lakkot, hagytam kifolydogálni, majd acetonos körömlakklemosót öntöttem az üvegbe, visszacsavartam a kupakját, és csapattam a mixerkedést, mint Tom Cruise a Koktélban (mindez a tükör előtt eléggé vicces, plusz az aceton szaga eléggé "megviselt" :D ).  
2) Aztán még hagytam pár percig nyugton az üveget, majd kiöntöttem belőle a lemosót, aztán kitettem a nyitott ablakba, hogy egy kicsit szellőzzön és elillanjon a lemosó. Úgy kb. 40 perc múlva összegyűlt a maradék lemosó az üveg alján, azt fülpucolóval kitöröltem, és aztán jöhetett a kínszenvedés.
3) Átöntöttem a tiszta üvegbe a fehér lakk nagy részét, majd fokozatosan adagoltam hozzá a zöldet, mixerkedtem, megint egy kis zöld stb. Aztán amikor már megfelelő volt a szín, rázogattam még ezerrel, hogy jobban elkeveredjen a két szín (megfelelő felszerelés hiányában valódi bármixeres mozdulatokat sajátíthatunk el). Az öntögetést/színkeverést egy Sparos szórólapon csináltam a mosógép tetején, hogy elkerüljem a "baleseteket" (mert hogy néha félrementek a dolgok, reszketős típus vagyok, így ismerem a saját korlátaimat).

I guess, the process is quite easy for anyone. A clean nail polish bottle, nail polish remover (with acetone), and some cocktail shaker skills are needed. You can google the rest, there are probably lots of tutorials around the world wide web. I did not try the polish out yet, but there will be a post update soon about how it looks like on my nails. DIY project finished, scroll down for pics about the mint polish (its shade kind of resembles that of the typical green apple ice cream).

Ez volt a do-it-yourself (DIY) projektem, a lakk másnapra tökéletesen használható lett. Képeket csak a lakkról csináltam, élesben még nem használtam.

árnyékban / in the shade

természetes fényben / in natural light
(látszik, hogy nem lett tele a 8 ml-es üveg)

vakuval / with flash
(még a ragasztót le kellene mosni az üvegről, de ez már csak részletkérdés :D )

4/02/2012

Túl a hétvégén

Helyszín: Nová Vieska, Szlovákia
Túl vagyunk félig a nagytakarításon. Még néhány ablakot meg kell mosni, meg ki kell sikálnom a fürdőszobát, aztán ennyi. A szombat nagyjából főzéssel meg takarítással ment el, a vasárnap délelőtt is, délután viszont elmentünk anyuval a mamáért (mert reikire vagy mire hoztuk őt ide nagyapám húgához. Aztán visszavittük mamát haza, mikor is kitalálta, hogy vissza kéne vinni valami kádra szerelhető ülőkét (ennek segítségével fürdött, míg gipszben volt a lába anno) a sógornőjéhez. Ott meg elcsevegtünk pár órát, szóval este 6 körül estünk haza. De legalább végig én vezettem, gyakoroltam. 
Ma meg csak punnyadtam meg sorozatot néztem. Meg ruhákat hajtogattam. Valamint megint karkötőket gyártottam, de csak kettőt (az egyik duplán van rátekerve a csuklómra). A kép elég rossz minőségű, kicsi Samsung kamerája nem a legjobb.


Az inspirációm innen vagyon, de már ismertem ezt a technikát, csak ez a típus nagyon megtetszett. Mondjuk én indián fonatként ismertem meg régen, nem tudom, miért pont hippisnek nevezik mostanság, de egy kis guglizás után rájöttem, hogy ők is ezt hordták a hajukban, szóval nyilván ezért (de valószínűleg az indiánok viselték korábban). Lehet, még gyártok párat, csak a poén kedvéért, de nem biztos, hogy ugyanilyeneket... 

12/16/2011

Az illatozó pohárdíszem

Az előbb dobtam össze gyorsan, mert már alig bírtam magammal :D

Magáról a pohárról nem csináltam képet, egy jó régi darab, szép formája van, ha folyadékban mérem, akkor talán körül-belül "1 literes." Ez a zöld gyertya volt eredetileg benne:

ám ennek viszont nincs illata.

 Szóval őt kiselejteztem (majd neki is lesz valami helye később, de most a narancs-sárga-piros-barna árnyalatok jobban passzolnak a szobámba. Meg ami pici gyöngyszerű kavicsokat lehet az alján látni, azok is eredetileg a pohárban voltak (bár gyakorlatilag ez akkor egy gyertyatartó volt, de most már csak pohár lesz...)

Háromféle potpurit használtam. Az első kettőt Pécsen vettem az Eszterlánc hobbyboltban (Jókai utcában székelnek, de már csak 4 vagy 5 zacskó potpurijuk volt, hamarabb kellett volna mennem... Egyébként meg 100 grammos csomagok, darabjuk 740 forint.)

Hát, nem tudom, milyen a salsa illata, erre azt mondanám, hogy olyan trópusi illatú.

Ez barackos-mangós, jól passzol a felsőhöz.

Ez meg egy ezeréves keverék, még mindig van egy kis illata, de inkább semmi. Ez került alulra.

A másik kettőt rétegekben szórtam bele, de végülis biztosan összekeveredett egy picit, és hát így lett a Chocapic az illatozó pohár:




Itt még régi gyertyákat tettem bele (az elején), de közben rájöttem, hogy van ugyanebből a fajtából (még a Tescoban vettem kb 4 évvel ezelőtt) tartalék, és most már használatlan gyertyák kerültek a pohár tetejébe (amik szintén illatosak, emlékeim szerint áfonyás, vagy valami hasonló bogyós gyümölcsös illatúak).

 Itt pedig már a helyén áll és illatozik nekem becsületesen.

7/11/2011

Mai alkotás

Mivel ma igen rossz napom volt, és mindenki csak idegesített, valamiben le kellett vezetnem a feszültséget, és ugye erre az egyik legalkalmasabb (a röplabda után) a csomózás. Meg inkább ücsörögtem, mint mászkáltam, szóval pluszban jó ötlet volt nekiülni. Karkötőt már csináltam eleget, meg kulcstartót is, ezért ma gondoltam egyet, és belevágtam ebbe a Stones-os mintába, mer kíváncsi voltam, megállja-e a helyét a csomózott cérna fülbevalóként is, és hát a válasz igen. Bár néhány módosítást célszerű lenne még elvégezni ezen a prototípuson, például ahol kilóg az a piros szál, ott van a kezdés, azt valahogy korrigálni kéne, de ragasztó lesz a végső megoldás, azt hiszem. Egyébként igen jó, mer könnyű, és nem húzza le a fülemet, nem is túl nagy. Szóval ez az alfa stílusú csomózás fülbevaló készítésére is alkalmas. Remélem, nemsokára elkészülök a párjával is, de nagyjából este 6 körül álltam neki, és úgy 10 perccel éjfél előtt fejeztem be (persze tartottam szünetet meg ettem is közben, meg ilyesmik) de azért elég macerás, főleg ezzel a hímzőcérnával, mer én megszoktam, hogy erősen húzom meg a szálakat a csomózáshoz, ez viszont nagyon vékony és könnyen szakad. De hát megérte a fáradtságot (és a bőrkeményedést), mer hát nagyon tetszik. Azonban a kedvenc oldalamat, ahonnan ezeket a mintákat szedtem, sajnos most suspend-olták, fogalmam sincs, miért, így nem tudok mindenféle négyszög alakba elférő mintákat keresgélni, pedig ott annyi volt, mint a fene. Hát így jártam, de a Google majd segít... No hát és ilyen lett (mert így éjfélkor még fényképezni is van erőm, pedig egyáltalán nem érzem jól magam, meg ma olyan meleg volt, hogy már szó szerint olvadtam):


7/10/2011

Takarításnak/szortírozásnak/leltározásnak (nem is tudom, minek nevezzem a folyamatot) vége

Ma végeztem a nagyszekrénnyel is, hurrá! Találtam még ezeréves kartonmappát sötét- és világoskék színben, azokból pont tudtam hajtogatni 2-2 dobozt fedővel. Valami ilyen vastagságú karton kéne nekem, mert ez azért jobban tart, mint a sima nyomtatópapír, csakhát más színekben, mert a kék most már nem illik a szobámba. Viszont a gyöngyöknek, cérnáknak, mindenféle apró kézműves dolgaim tárolására tökéletesen alkalmasak, sőt. Akár díszdoboznak is jók, mert még lehet rá ragasztgatni is, meg rajzolni, mindenfélével díszíteni, és ha mintás papírból hajtogatjuk, akkor meg még jobb. Meg találtam már tutorial-t hosszúkás dobozra is, szóval most rákattantam ezekre, mert szerintem nagyon praktikusak az én tárolási szokásaimhoz. És a legjobb az, hogy beleférnek a fiókjaimba is. Kell narancs, bordó, meg barna színben, és mintásban is erre alkalmas papír.



No hát így néznek ki a dobozkák, de azért még pontosságban van mit fejlődnöm hajtogatás szempontjából...

A színes/mintás karton miatt elkezdtem keresgélni is a neten, hogy milyen a válaszék, milyen árban vannak a dolgok, találtam is egy jó kis kassai székhelyű webáruházat, ahol pl. a fotókarton 20 centbe kerül (A4-es), ami meg is felelne a célnak. De aztán ráakadtam a textilfilcekre is (egyébként marha sok minden van ebben a webáruházban, jó sokáig böngészgettem), szóval összeszámoltam, hogy mi minden kéne nékem a filcekből, s végül egy 22.73 EUR összegű rendelés jött ki, ja és ebben az árban nincsenek benne a fotókartonok, és akkor még pluszba rájön a postaköltség, ami 3.17 EUR csomagonként. Sajnos nem kis összeg. És akkor még pólóim sincsenek, amikre rajzolhatnék, bár gondolom egy egyszerű fehér/fekete póló vagy trikó nem kerül olyan sokba. Meg vannak egyszínű trikóim, azokat is feldobhatom. Mert már ki is néztem magamnak pár mintát, hogy miket rajzolnék, pl. Cookie Monster-t, meg egy Ponyvaregényeset, meg Jack Skellingtont, esetleg Kisvakondot...
Ötletem az van bőven, csak alapanyag és eszköz nincs sajna. Viszont ha valaki menne Esztergomba valamikor, akkor szóljon, mert a Müller papír-részlegén körülnéznék karton ügyben. Merthogy forintom az van, csak euróm nincs jelenleg, amiből vehetnék, visszaváltani meg nem akarom a forintot. És lehet, hogy textilfilcet is találnék, és akkor nem kell rendelnem. Viszont, ha minden kötél szakad, akkor is nemsokára jön a névnapom, lesz egy kis pénzmagom (remélem :P), és akkor majd marad a rendelés, pólókat meg lehet venni a Tesco ruharészlegén, vagy lehet turkálni. Kínomban nagyon rámtört ez a kreatívkodás, még a táskavarráson is gondolkodtam, de végül csak sablont töltöttem le hozzá, majd a kiselejtezett ruhák közt keresek olyat, amit szét lehet vagdosni, de a varrást meghagyom a mamának, mert neki van varrógépe, és ő ügyesebb és tapasztaltabb is e téren. Ma vittem is neki jópár nadrágot, amiket fel kell hajtani, vagy meg kell varrni, mert az ülepüknél kikoptak, de hát hosszúszárú nadrágra egy ideig még nem lesz szükségem, szóval legalább a mama nem fog unatkozni :)
Közben már megjelent anyu, és elzavart aludni, úgyhogy ennyit mára. Hajtogatás maradványai ismét az asztalomon, de majd holnap, ha lesz erőm bármire is, akkor elrakodok az asztalomon. És holnap végre tejszínes-gombás húst fogok enne knédlivel!!!