Amikor már három nap alatt tízszer gondolom meg magamat az esszétémával kapcsolatban, ott már komoly gondok vannak - leginkább, hogy nem írok három napig, másrészt meg hogy fölöslegesen olvasok (na jó, az olvasás sosem fölösleges, de ha szelektíven olvasok, abból úgysem marad meg minden infó a fejben). Elvesztegettem három napot azzal, hogy elkezdtem gondolkodni. Versről akartam írni az esszét már úgy 2 hete is, mikor megkaptuk a fix esszétémákat, de akkor még konkrétan nem mentem bele a forráskutatásba. Majd alaposabban átgondolva a dolgot, arra a döntésre jutottam, hogy nem írok versből, mert kell találnom egy olyat, amit hozzá tudok kötni egy bibliai részhez, és az meg sok munka, és a végjátékban már marhára nincs kedvem kreatívnak lenni ilyen téren. Jó, hát akkor legyen az egyszerű kis dráma vs. Jézus passiója. Ezt is jobban átgondoltam, majd rájöttem, hogy ez a kreativitáson kívül még több szellemi energiát igényel, mint a verselemzés. Jó, akkor legyen Doctor Faustus meg egy kis szabad akaratosdi. Ehhez viszont baromi hosszú szövegeket kellett volna végigolvasni pluszban (Erasmustól vagy Luthertól , szóval ez meg túl időigényes. És itt jutottam el arra a pontra, hogy az elsődleges téma és elképzelés a legegyszerűbb. És hogy csodát is lássak, öt perc alatt találtam egy verset, amihez egy teljes fejezet passzol a Bibliából.
Jelképesen bokán rúgnám magam, ha tudnám, de még nincs meg az a skill-em, hogy mások kárán tanulok, így csak a sajátomon tudok. A tanulság az, hogy először kell mérlegelni a témákat, és csak utána forrásokat keresni.
De volt jó hír is a héten: a konzulensem 60-ból 59 pontot adott a szakdogámra, nameg húzós kérdéseket a védéshez, de azt is megoldom. Like a boss.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése