... de legalább felfrissültek az élményeim láz-téren. Olyan szinten nem tudtam évekig, hogy milyen érzés lázasnak lenni, hogy a szervezetem már a minimális hőemelkedésre is szédüléssel reagált. Meg azzal, hogy egyáltalán nem kívántam semmi kaját, pedig hát szeretek enni. Dehát ilyen az élet - az ember pihenne; meg bulizna, aztán beteg lesz. Mondjuk pozitív hozama ennek a torokmizériának a tény, hogy a manduláim maradnak a helyükön egyelőre. És hát pokolba a klímával a vonatokon, mer tuti, hogy az volt a fő oka, hogy most tiszta nátha vagyok. Na mindegy, lehetne rosszabb is, szóval bármenyire is szeretek panaszkodni, most inkább befejezem. Még nézek egy Gilmore Girls részt (szlovákul, mer már magyarul unalmas, és hát kell a nyelvi input vagymi), aztán alvás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése