Ma vacsorakészítés közben rájöttem, hogy intelligenciaszinthez kéne kötni a szólásszabadság jogát. De csupa hülyeségen járt az agyam közben, szóval nem hiszem, hogy ez egyike a világmegváltó gondolatoknak, sőt, tudom. Másrészt meg, ha koktélrákból csinál az ember vacsit (jelen esetben én... egy kis fokhagymával, petrezselyemzölddel, flekken-fűszerkeverékkel meg citromlével, hozzá egy kis eisberg saláta - igen jó volt), akkor a rák felolvasztása közben mindenki elmenekül a konyhából. De még a házból is. *forever alone* (De most már tudom, mit kell tennem, ha magányra vágyok :D )
Itthon vagyok, felborult az előre-tanulok rendszerem, nem olvastam még semmit, de hétfőre csak verseket kell, keddre meg csak 5 oldalt, szerdára már csak összefoglalót/tartalmat kell írnom, csütörtökre van hosszú olvasnivaló. Még egy prezentációt is meg kell csinálnom, már egyet megcsináltam a héten, mert én hülye nem nézem a dátumokat, így egy hétre zsúfoltam be két előadást, és a drámát, amiből prezentálok, még el se olvastam, de végülis nem hosszú, csak még nem tudom, hogy melyik kritikai szövegből kell előadnom majd, mert két könyvet adott meg az oktató, amikből "releváns fejezetek" kellenek, de fogalmam sincs, hogy mennyi fejezet. Meg ha mindenki csak egy szövegből prezentált eddig, akkor nekem ne kelljen már mondjuk négyből, mert az nem fair. (Ez aztán hosszú mondat lett...) Tudom, firstworldproblems.
Amúgy jó itthon, nem idegeskedek (annyit), néztem TV-t (nem kellett volna), és kivételesen jót aludtam a hiperszuper párnám nélkül. Ráfoghatjuk, hogy jó napom volt.
