Jaj, itthon ám annyi minden történik. Például csak most vettem észre, hogy a szobámban még mindig kinn van az az egy darab dísz, amit karácsony előtt tettem a polcra, hogy adjon egy kis hangulatot az ünnepekre. De asszem, most már ott is marad. És a két és fél órás "borsószedés a tűző napon" projektem sikerrel zárult, mivel csak kétszer kellett bekennem magam a húszfaktoros naptejjel, és a bőröm lazán vette az akadályt. Nem égtem le, még egy kis színem is lett (bár szerintem ezt csak beképzelem), és talán több rovart gyilkoltam meg, mint ahány hüvely borsót leszedtem, de azért fárasztó volt. A hátamat még mindig sérülés és fájdalom ellenében tudom csak bekenni (egy kis húzódás, majd kialszom), ami egyébként valószínűleg egy hosszú és szerencsétlen sorozat folytatása, értem ez alatt azt, hogy fizikailag egyáltalán nem megterhelő mozdulatok végzése közben izomhúzódásokat szenvedek, minden ok nélkül. A hülye karmám, vagy mi ennek a neve... Szóval nem is a hajlongás volt a fárasztó, hanem a meleg: kiszívott a napfény, vagy hogy is mondjam. Hát ezért nem szeretem én a nyarat. Meg mert egyedül vagyok napközben, és nem csinálok semmit (takarításon meg kertészkedésen kívül), semmi érdemlegeset. TV, internet, könyv, sorozat, megin ez lesz egész nyáron, már előre élvezem. De legalább lesz időm sokszor magamba fordulni, meg önértékelni és minden hasonló csodás dologra jut majd bőőőőőven időm. Majd gyönyörködök a kertben való dolgozástól lebarnult és megizmosodott könnyű habtestemben. Jaj, már megin cinikus vagyok, lőjetek már le! És persze hallgatok, mindig és mindenről, mert azért ez egy jó tulajdonságom, főleg nyáron, biztos anyutól kaptam génkódolva. De már találtam azért projektet a nyárra (pólóra-rajzolás valamilyen módon, majd még utánanézek, mik a lehetőségek), meg még közben biztos kitalálok valamit, csak legyen rá anyagi keret. Szóval majd hagyom kitombolni a kreativitásom két gazolás között. És persze majd blogolok a semmiről, még talán vlogolok is innen a pusztából, aztán megmondom, hogy mi a zsírci! Na pá, éter, dőlök az ágyba konspirációs regényt olvasni, mert azon igényesen el lehet aludni. Annak ellenére, hogy abban legalább történik valami...
két kertészkedés között majd meglátogatlak :)
VálaszTörlés