Kutyabajom sincs,
amíg a farkam csóválhatom.
A nyelvem is kincs,
amíg bőrödet nyalhatom.
Most vonyítok a teliholdra
és, mint a csontokon,
úgy rágódom
az átlihegett órákon,
amikor rövid pórázon
tartott minket a vágy.
Ólunk a franciaágy...
Egymásba marunk:
fogaid olyan fehérek!
Összeragadunk:
mint hímek és nőstények.
A pillanat szétvetett öledben megfogan.
Szerelemszagod van.
Szimatot fogtam.
Beléd fulladok boldogan.
(Egy barátom verse.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése