A nap megállapítása

A kommunikációs szünet a legjobb megoldás arra, hogy elkerüljük a problémákat és az olyan dolgokat, amiket magasról leszarunk.

born to be bad

Kövezzetek meg!
Égessetek el!
Igen, én vagyok a rossz, mer megin olyan pitiáner dolgot mertem szemre hányni, ami abszolút nem lényeges.
Asszem, a nyűg az én nagy bajom. Meg ez a retkes vizsgaidőszak. Meg a nyakam is beállt. Ideges vagyok.
Egy szar vagyok, semmi keresnivalóm itt. Mentem volna szalagmunkásnak a Suzukiba - több hasznot hoznék a társadalomnak.
Mindegy. Majd megin mindenkit elmarok magam mellől, és antiszociális leszek. És most sírni akarok a saját hülyeségeimen, meg szerencsétlenségemen. Talán fogok is. Talán nem.
Nem old meg semmit, ez tény. De elfáradtam. Kikészültem.
Utálom magam.
Gyenge vagyok - harmatgyenge. Pusztuljak meg itt helyben. Mert az könnyebb volna.
És most megyek lefeküdni, mer kegyetlenül fáj a nyakam - ezzel a tudattal, h csalódást okozok magamnak. Anyámék is meg fognak ölni, mer egy semmirekellő vagyok, aki elnyeli a család pénzét, meg hasonlók.
Majd holnap erősebb leszek. Talán. Talán nem.
De a holnap mindig szebb, mint a ma, annak ellenére, h "NO DAY BUT TODAY".
Semmi sem olyan, mint amilyennek lennie kéne.
Főleg én nem vagyok önmagam.
*weep*

- A KAPCSOLAT MEGSZAKADT -

A vélemény

...
A leszbikusok reménytelen álma üzenete:
ijj
ijjj
ijjjjjj
nem irigyellek
én még mindig csak büfészakra járok
Panka, the fuckin' true jedi with the power of the Transparent Side!!! üzenete:
jó neked
elvégzem az angolt, megyek én is szocmunkára
nah, vonulok tanulni
A leszbikusok reménytelen álma üzenete:
csak vigyázz a saját véleményekkel
Panka, the fuckin' true jedi with the power of the Transparent Side!!! üzenete:
saját véleményekkel?
A leszbikusok reménytelen álma üzenete:
szocpolon megkérdezték, szerintem mi lenne a legjobb megoldás a szociális helyzetre
megbuktattak
Panka, the fuckin' true jedi with the power of the Transparent Side!!! üzenete:
népírtás :D
A leszbikusok reménytelen álma üzenete:
hehe
mondtam, hogy csak mérsékelni lehet a dolgokat
megoldani nem
...

...mert mi megváltjuk a világot! :D

Bukáson túl, vizsgákon innen

... és csak árad a töménytelen információ-mennyiség, és te csak szívod magadba, nyeled, böfögsz, nyeled, mint aki 3 napja nem evett; és úgy érzed, h 'igen, ez az, talán majd most!', és büszkén vonulsz végig reggel a Honvéd utcán vagy az Ifjúság útján, h 'most akkoris átmegyek!'; aztán odaérsz, szétnézel a többieken - mindenki kétségbeesve, mert 'MINDMEGHALUNK!', 'meg fogok bukni', 'ki bukik még velem?' és hasonlók, és már azt se tudod, hol áll a fejed, h egyáltalán hogy vagy képes elbírni ekkora mennyiségű szarságot... ami nem is szar igazából, és vannak részek, melyek érdekesek is, de qrvára nem ez érdekel téged, csak az, h 'át kell mennem'; aztán az idő meghasad: pár másodpercre csend lesz a fejedben, síri csend /oh, erről eszedbe jut a graveyard poetry - 'de a francba is, hát kik is voltak ők?!'/ és hullaszag - és akkor 'mindent elfelejtettem!'; címszavak kavarognak benned, meg nevek és idézetek, és mindent összekeversz már, és meg akarsz halni, nem akarsz belépni a terembe...; és ekkor megjelenik a vizsgáztató, a csordával - tolongva és lökdösődve - bevonulsz a terembe, leülsz, de már nincsen semmi, csak a kétségbeesés, csak az, h 'á, mostmár leszarom', 'majd improvizálok', 'ennél rosszabb úgysem lehet' és hasonlók...
... és onnantól már csak Istenben, Fortunában, Allahban, Jahveban, vagy Sivaban bízhatsz, és visszazökkensz a valóságos időbe - hangzavar, elcseszett-rettegő fejek, üveges tekintetek, ez van; aztán kapod a lapokat, és körmölsz és körmölsz és körmölsz - a semmiért.
H munkanélküli senki legyen belőled, vagy egy begyöpösödött tanár az egyetemen, akinek a mindennapi öröme az, h kikészítse a tudásra szomjazó ifjúságot. És rájössz, h elcseszted az életed, mert csinálhattál volna jobb és hasznosabb dolgokat is, mint h az Állam Bácsi pénzén olyan dolgokat tunkolsz a fejedbe, amikkel nem sokra mész majd, ha esetleg a nyilvános WC-ben fogod takarítani mások fekáliáját. Mert ez a Bölcsészettudományi Kar: értelmetlen, felesleges, átlátszó, közhelyes - az "intelektüel" mainstream.
A mókuskerék nem áll meg, ha kiszállsz: véged - szétzúz a centrifugális erő. Végtagok nélkül pedig még kapálózni sem lehet...
...és csak árad a töménytelen információ-mennyiség...