(Nem tudom, ki emleget, de nagyon csuklok...)
Hát véget ér a nyár is kb. 1 óra múlva, a szegényes fotónapló már kész (mer sok-sok nem publikus kép készült idén), már nagyjából be is vagyok pakolva; még reggel folytatás, szélvédőtisztítás, kis főzés meg sütés, aztán indul a mandula Pécsre.
De a legrosszabb az, hogy nekem kell vezetnem odáig... Ez egyrészt baromira frusztrál, mert bár ismerem az utat, hisz nemegyszer végigautóztam már oda-vissza, de hát nem úgy, hogy én voltam a sofőr; másrészt meg örülök, hogy jóapám ennyire bízik bennem. Ami meg harmadrészt szintén frusztrál, mer nem akarok csalódást okozni. Nehezen alszok el ma, az is biztos...
De végre jobban megismerhetem a leendő szobatársamat. Jelentkezni egyhamar már nem fogok, mert még Internet az nem lesz pár napig. Nembaj, túlélem, van elég sorozat, meg ott a kis TV (már ha még fog valami adást...), meg hát majd sokat beszélgetünk.
Érdekes lesz mindenesetre, de legfőképpen fura Ádám nélkül így három év együttélés után. De ezt a helyzetet is kénytelen leszek megszokni. Kicsit félek ettől a távkapcsolattól, de talán jó is kisül még belőle, hogy megjavul, ami elromlott.
A tárgyaim meg borzasztóan unalmasnak hangzanak, azt meg már előre tudom, hogy nagyjából mik az elvárások, szóval megint nem lehet lébecolni, meg már a diplomamunkát is el kéne kezdeni. De ha tudom tartani a tervet, hogy mindig előre dolgozok, akkor minden simán fog menni.
Alvásidő vagyon, mert reggel 7-kor lesz az ébresztő...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése