...az élet? Mer fos, szar ez van.
Beindult a suligépezet, bár sajnos nélkülem. Őszintén szólva szomorú vagyok, amiért "el kellett lógnom" az első hetet, de hát lagzi napján visszajutni tényleg esélytelen lett volna, meg ma vezetnem is kellett (meg holnap is kell). Valahogy csak kihúzom ezt a szituációt még október 27-ig (aznap lesz a vizsga), hogy minden második héten jövök haza és vezetek meg gyakorlótesztelek. Oly nagy szomorúság az is, hogy nem kapjuk kézhez a teszteket, mert jó drágák, de majd a könyvből lefénymásolom a kérdéseket és abból fogok tanulni. És paragrafusokat is szépen bemagolom átnézegetem.
No osztán mán a házi feladatokról se beszéljünk, ma próbálkoztam megírni azt a kutatási tervet, ám nem jutottam messzire, mert csak egy ötletem van. Azonban azt nem tudom, hogy van-e értelme belemerülni abba az ötletbe, mert a koncepció maga már megvan, csak a jól feltett kérdés hiányzik. Mert már van egy jól feltett kérdés, azt már más kitalálta, és nem is ugyanazt szeretném, hanem teljesen más szemszögből. De eddig még nem született meg a kérdés, talán majd megálmodom. Még őrlődök rajta egy kicsit, igazából maga a konkrét téma még nem kell, csak a folyamatot kell leírni, hogy hogyan is tervezem én a kutatásomat elkezdeni meg csinálni úgy általában. De most nem lesz másfél évem olvasgatni - kutatni -, mint a BA-n volt, úgyhogy más taktikát kell használnom. Ezt a taktikát kéne pontokba önteni.
De most annyira nincs kedvem erről írni, mer csak rosszabb lesz. Nekem, hát ki másnak? Mert ilyen szerencsétlen vagyok, hogy teljes képszakadásom van. És pénteken még szüretelnem is kell. És még mindig nem gyógyultam meg teljesen, mer még mindig köhögök meg taknyos vagyok.
Aludnom kéne egy örökkévalóságig, hogy minden problémára megálmodjam a megoldást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése