emesenes csevegésünk általában abból áll,
hogy szól a teló, s te ekkor válaszoltál
mástól szedett szerelmes idézetemre,
a "ragyógószemes" visszatérő dícséretemre.
bár nem értetted, mit akartam kifejezni vele,
ingázó tested mégis forrón borzongott bele
az ismételten megerősítet lávfull vallomásba:
hogy nem tudok gondolni rajtad kívül senki másra.
és most magányomban ülök, bár írnom kéne,
meg tanulni, mert megyek zéházni holnap délre,
de elkapott a tettlegesség rímfaragós vágya...
talán elmúlik, ha gyorsan lefekszem az ágyra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése