Újra Pécsen!!!

Igen, itt vagyok! Fajintosch albérletben, egyelőre egyedül. De marha jó! Imádom!!! :D
Fárasztó kis utazás volt... Tegnap indultunk Tótiából, mentünk Nagykátára keresztszüleimhez, aztán ma tőlük ide. Szerintem a hátam ezt az autózást még "emlegetni" fogja egy darabig... :S
De megérkeztünk, minden rendben volt - ez a lényeg!

Cseresznye habbal (2008. 8. 28.)

Álmot várok.
Tükörből megfáradt arcok rámköszönnek.
Azt sem tudom, lesz-e holnap,
és az évek csak jönnek-mennek.

Én sem lettem több a soknál,
bár, végülis ez azért jobb a rossznál.
Máshol szebb, másban a mámor...
Most mi van?! - Én sem vagyok fából...
Felejtők vére magányom bére,
sosem esküdtek az ég szerelmére...
Sem az enyémre.
Nekik ez elég, engem viszont éget;
ők gyávák, én meg már nem félek.

Lehetek ördög, lehetek a gonosz,
a kínzó felismerés,
mi a kábulatból felpofoz,
és lehetek a béke, maga a szánalom,
mi tűkkel perverz szavakat
karcolgat a hátadon.

Mond, akarod-e halk sikolyom,
édes leheletem,
hófehér, forró testem?
Akarsz-e gyönyört, kéjt vágyat,
mindent, mit felajánlok,
mit eléd tettem?
Akarod? - Vedd el!

...és ha elmész, menj el csendben.

Könyvajánló - részletek

Erich Maria Remarque - Nyugaton a helyzet változatlan

"Ez a könyv nem vád és nem vallomás. Csak beszámoló szeretne lenni egy nemzedékről, amelyet a háború elpusztított - elpusztított még akkor is, ha a gránátok megkímélték."

"Különös, hogy minden felbukkanó emléknek két tulajdonsága van. A legerősebb, hogy mindig csöndesek, és úgy hatnak még akkor is, ha a valóságban nem voltak annyira csöndesek. Hangtalan jelenések, amelyek pillantásokkal, mozdulatokkal, szótlanul, hallgatva beszélnek hozzám, és hallgatásuk az a megrázó valami, ami arra kényszerít, hogy megragadjam a kabátom ujját, a puskámat, nehogy belevesszek ebbe a felolvadásba, ebbe a meglazulásba, amelyben testem szeretne kiterjedni és szelíden szétfolyni, hogy eljusson a dolgok mögött rejlő csöndes hatalmasságokhoz.

...

Fiatal vagyok, húszesztendős; de az életből nem ismerek semmi mást, csak a kétségbeesést, a halált, a félelmet s a legesztelenebb felületességek összekapcsolódását a szenvedés örvényével. Látom, hogy népeket hajszolnak egymás ellen, s a népek hallgatva, tudatlanul, ostobán, engedelmesen, ártatlanul megölik egymást. Látom, hogy a világ legokosabb agyvelői fegyvereket és frázisokat találnak ki, hogy mindezt még rafináltabbá és tartósabbá tehessék. S velem együtt látja ezt minden korombeli ember itt és odaát, az egész világon, velem együtt éli át az én nemzedékem. Mit csinálnak majd az apáink, ha egyszer fölállunk, eléjük lépünk, és számadást követelünk?

Mit várnak tőlünk, ha majd eljön egy olyan idő, amikor nem lesz háború? Esztendőkön át az ölés volt a foglalkozásunk – ez volt az első hivatásunk az életben. Az életről való tudásunk a halálra szorítkozik. Mi történhetik még ezután? És mi lehet belőlünk?"

Éneklős hazaút (2008. 08. 25.)

A látvány annyira nem fontos (amúgy is tök sötét volt), de a hangzás annál inkább!!! Retro-kedvelőknek ajánlom! :D
Tartalom: Álomhajó, Balatoni láz, Száguldás Porsche Szerelem, Summer of '69
Megmutattuk Magyarországnak, hogy mi a ZSÍRCI!